Kivetőpántok a bútorlapok megfelelő rögzítéséért!

A kivetőpántok a bútorajtók nyílásának és záródásának mesterei. Ma már szinte csak velük oldják meg a kifelé nyíló frontok záródását. Az ajtók záródásának típusát a tervezési fázisban határozzák meg, utólagos módosítás esetén a frontot át kéne alakítani, akár teljesen kicserélni.

Kivetőpántok alaptípusok szerinti csoportosítása:

  1. Rázáródó kivetőpánt: másik nevén ráütődő kivetőpánt, itt a front (ajtó) a szekrénytestre úgy záródik, hogy a szekrényoldal, a fenék és tető éleit eltakarja.
  2. Közézáródó kivetőpánt: az ajtó a szekrény két oldala, teteje és feneke között helyezkedik el. A szekrényoldal élei látszanak.
  3. Félig rázáródó kivetőpánt, másik nevén félig ráütődő kivetőpánt: ha egy szekrény lapjára, ami általában egy belső elválasztó pl. 3 ajtós szekrénynél, mindkét oldalról szükséges ajtót felszerelni és azok rázáródó típusúak lennének, akkor a félig ráütődő kivetőpántot kell használni. Ez biztosítja, hogy csak félig takarja egy ajtó a szekrény oldalát elölről. Félig közézáródó kivetőpánt nem létezik, mert ebben az esetben a szekrényoldal mellé záródnak az ajtók.
  4. Szögben közézáródó kivetőpánt, szögben rázáródó, ráütődő kivetőpánt: ezek az ajtók nem 90°-os szöget zárnak, hanem becsukott állapotban pl. 30°-os vagy 45°-os szöget zárnak be a szekrény oldalával.
  5. Pillérpánt: az ajtó a szekrény oldalával zárt állapotban 180°-os, nyitott állapotban 90°-os szöget zár be.
  6. Békapánt: funkciója azonos a pillérpánttal, a szereléshez azonban nem kell 35 mm-es furatot készíteni, csak csavarozni. Egy hátránya van hátránya: az jtót nem lehet csavarokkal állítani.
  7. Sarokajtópánt: sarokszekrényeknél 170°-os pánttal együtt használjuk használjuk, ahol derékszöget zár be két ajtó. Nyitásszöge 60°. Az ajtók találkozását nem lehet csavarozással fixen rögzíteni, ezért oda helyezzük fel a sarokajtópántot. A használható nyithatóság miatt a 170°-os kivetőpántot a korpusz és ajtó találkozásához szereljük.
  8. Dugópánt: 270°-os nyitást biztosító élbe fúrható rejtett pánt.
  9. Üvegajtópánt:
    • fúrható: az ajtólapon teljesen átmenő 26 mm átmérőjű furat szükséges. Be kell pattintani a pántot, és csavarral önmagához rögzíteni.
    • ragasztható: speciális ragasztóval kell rögzíteni a kivetőpántot az ajtólapra, nincs szükség furatra az üveglapon. A korpuszra azonban ugyanúgy csavarozni kell.

A leggyakrabban használt kivetőpántok: a ráütődő, félig ráütődő és a közézáródó. Rendkívül hasonlítanak egymásra, de forma alapján azért megkülönböztethetőek.

A kivetőpántok nyitásszög szerint is csoportosíthatjuk:

  • a legelterjedtebbek a 100°-os, 110°-os nyitásszögek. A 110°azt jelenti, hogy teljesen nyitott állapotban derékszögnél kicsit jobban nyitható.
  • 160-170°-os nyitásszög: pl sarokszekrényeknél, vagy szűk helyen érdemes alkalmazni, hogy a szekrény hozzáférhetősége jobb legyen
  • 45°-os és 30°-os nyitásszög: olyan sarokszekrényeknél érdemes alkalmazni, ahol a szekrény oldalával az ajtólapok 45°-ot vagy 30°-ot zárnak be. Ehhez kell választani a kivetőpántot is.
  • 270°-os nyitásszög: ilyen a dugópánt, de kapható 35mm-es átmérőjű kivetőpánt is

Fékezés szerint is csoportosíthatóak:

  • fék nélküli kivetőpánt: ezek a legelterjedtebb pántok. Az ajtó becsukódásánál kisebb-nagyobb csapódás hallatszik, ezért sokan kezükkel kísérik az ajtót a teljes bezáródásig.
  • csillapított, fékes kivetőpánt: gyárilag beépített hidraulikával rendelkezik, a leghatékonyabb ütközés csillapító megoldás. Kívülről megegyező látványú a sima kivetőpántokkal. A belsejébe gyárilag van beépítve egy kis hidraulika. Az ajtó csukódásánál az utolsó 15-20 cm-en az ajtó lelassul és halkan csukódik. Megjegyzés: fontos, hogy ne erővel nyomjuk be az ajtót, mert a hidraulikát megerőltethetjük és tönkremehet.
  • befúrható ajtófék (ütközéstompító): olajfékes mechanika, a korpusz élébe készített furatba kell helyezni utólagosan. A sima kivetőpántoknál alkalmazzuk.
  • adapterrel rögzíthető ajtófék (ütközéstompító): a szekrény belső oldalára műanyag adapterrel csavarozzuk fel a szekrény belső oldalára, és nem a bútorlap élébe fúrjuk.
  • pattintható ajtófék: a kivetőpántra utólag rápattintható, egy csavarhúzóval el is távolítható
  • ütközéscsillapító lencse: pár mm átmérőjű, öntapadós szilikon lencse, amelyet a korpusz élére kell felragasztani. Így az ajtó becsapódásakor egy tompa puffanást lehet csak  hallani. Hatékonysága nagyon pontos ajtóbeállítást igényel a legoptimálisabb hatékonyság érdekében.
  • push-open nyitású ajtók: foganytú nélküli ajtók, melyek nagyjából 2 mm-re elállnak a korpusztól. Ez a rés azt biztosítja azt, hogy az ajtót egy minimálisan benyomva egy mechanika kilökje azt. Ezután már kézzel kinyitható a szekrény. Visszazárásnál behajtjuk az ajtólapot és ütközésig toljuk. A mechanika ekkor visszahúzódik és az ajtó ismét 2 mm-re lesz a korpusztól. Javasolt hozzá a rúgó nélküli kivetőpánt. A korpuszra magát a push-open szerkezetet fel kell szerelni. Megjegyzés: csattanás nélküli záródást eredményez.

Természetesen méret szerint is csoportosíthatóak:

Ez a pántfészek átmérője szerinti megkülönböztetés. Az ajtólapon fenékfúróval egy fészket kell kialakítani ún. kivetőpánt fúróval. Típustól függően mélysége 10,5 – 12 mm.

  • 35 mm-es: normál méretű kivetőpánt. Szinte mindig ezt alkalmazzuk a bútoroknál. Egy adott ajtóhoz felhasznált darabszám az ajtó méretétől és tömegétől függ. pl. 1m magas, 4-5 kg tömegű ajtóhoz 2db szükséges, de egy 2 m-es ajtólaphoz már 4 db kell. 
  • 26 mm-es: minipánt, kisebb terhelhetőséggel, mint a 35 mm-es típus. Kisebb szekrényekhez, dobozokhoz használható. Üvegajtópántok is ilyen méretűek. Ritkán alkalmazzuk őket.

Felszerelés szerint is csoportosíthatjuk őket.

A korpuszra a talpat mindig csavarozással kell rögzíteni. A test felszerelése az ajtóra viszont eltérő lehet eltérő, de csak az alábbiak szerint:

  • pánthelyfúrással: ez a kivetőpánt legelterjedtebb szerelési megoldása
  • csak csavarokkal: csak egy ilyen típusú kivetőpánt van, és ez a békapánt. Funkcióját tekintve megegyezik a pillérpántéval. A különbség annyi, hogy a pillérpánthoz az ajtóra kell egy 35 mm átmérőjű furatot készíteni, a békapántot elég csavarokkal rögzíteni. Ennek van egy hátránya: nem lehet állítani az ajtót le-föl, jobbra-balra és mélységében.
  • ragasztással: az ajtóra üvegajtó pántokat lehet ragasztani.
  • ajtó teljes átfúrásával: üvegajtóknál át kell fúrni az üveglapot (üveges végzi)

Kivetőpántok beállítása, szerelhetősége:

A legtöbb pántot le-föl max. 2 mm-t, mélységében max. 4 mm-t, oldalirányban pedig max. 4 mm-t lehet állítani.

  • hagyományos talp: metrikus csavarokkal állítható oldalirányban és mélységében. Le-föl csak úgy mozgatható az ajtólap le és felfelé, ha meglazítjuk a talp korpuszhoz rögzítő csavarjait.
  • 3D talp: extra kényelmes állítást tesz lehetővé. 2 excenteres csavar biztosítja a függőleges és a mélységi állítást két excenteres csavar is biztostja. Oldalirányba a szokásos csavar használható, melyek klippesek is.
  • klippes talp: a klippes talp teszi lehetővé, hogy az ajtót egy pattintással tegyük fel, vagy vegyük le. Megjegyzés: bútorszállítás után az ajtót nincs szükség újra beállítani.

Le- és felnyíló ajtók: többnyire kivetőpánt szükséges hozájuk, és az ajtó megtartásához egy kiegészítő vasalat is.

Néhány megoldás:
– gázdugattyús ajtóteleszkóp (gázrugó) + kivetőpánt
– lenyíló olló + kivetőpánt
– minden ponton megálló olló + kivetőpánt 
– kivetőpánt használata nélküli fel- és lenyíló vasalatok

Fontos a garantált minőség és a bő választék? Válogasson és vásároljon nálunk minőségi kivetőpántokat!

További információkért látogassa meg Facebook oldalunkat is!

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük